Üzletünk címe: 1191 Budapest Kossuth tér 23-24.  //  Telefonszámunk: 06-1-790-06-01

Évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába

 

Amikor megépítették a szennyvíztisztítókat, még nem készültek fel a vízben feloldódó gyógyszerek kezelésére. Magyar kutatók ultraibolya sugárzással és gyógyszerzabáló mikrobákkal kísérleteznek, hogy egészségesebbé tudják tenni az ivóvizet.

 

eltetoviz.hu.gyogyszer
Amikor megépítették a szennyvíztisztítókat, még nem készültek fel a vízben feloldódó gyógyszerek kezelésére. Magyar kutatók ultraibolya sugárzással és gyógyszerzabáló mikrobákkal kísérleteznek, hogy egészségesebbé tudják tenni az ivóvizet.

Gyógyszerfogyasztó nép vagyunk, és ennek egyik nemkívánatos következménye, hogy a szervezetünkben fel nem szívódott vagy be sem vett gyógyszerek nagy része a csatornahálózatban köt ki, onnan pedig az élővizekbe – és ha azokból nyerünk ivóvizet, végül a csapvízbe kerül. Hasonló sors vár a szervezetünkben történő gyógyszerlebomlás során keletkező anyagokra is. Budapesten évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába.
Nem szűrik ki

Az első megdöbbentő észlelések arról szóltak, hogy férfi és női hormonokat fedeztek fel a Dunában, illetve a bele folyó szennyvizekben. A felfedezések azért történhettek meg, mert az analitikai eljárások a korábbiaknál jóval érzékenyebbé váltak. Így például már olyan vegyületet is ki tudnak mutatni, amelyből egy köbdeciméter vízben csupán egy milliomod gramm található.

A szennyvíztisztítók nem készültek fel az ilyesfajta a szennyeződésre. Korábban azt gondolták, hogy a gyógyszermaradványok spontán lebomlanak, és mire a tisztított szennyvíz az élő- vagy öntöző vizekbe kerül, már nem marad belőlük semmi. Így ezeknek az anyagoknak az eltávolítása nem volt szempont a szennyvíztisztítók technológiái fejlesztéséiben.

A szteroidok közé tartozó női és férfi hormonok veszélyt jelentenek az élővilágra. Ezek a vegyületek a szennyezett vizekben élő halaknál hermafroditizmust okoznak, sőt nőivarúságot is megfigyeltek hím egyedeknél. A hormonhatás a parti szűrésű felszíni vizekből előállított ivóvíz fogyasztóit is veszélyezteti, és az állatvilágban megfigyelt tünetek embereken is jelentkezhetnek. A hormontúladagolásnak pedig rákképző hatása is van.
Fájdalommentes valóság

A további vizsgálatok arra irányultak, vajon az egyre divatosabb nem szteroid fájdalomcsillapító és gyulladásgátló gyógyszerek úgyszintén előfordulnak-e a szennyvízben. Az eredmény itt is pozitív lett, az ilyen gyógyszereket (amelyeket sokan marokszám szednek a tévéreklámok nyomán) több ország, közöttük Brazília, Hollandia, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szlovénia és az Egyesült Államok kutatói kimutatták a talajvízben, a folyók és a tavak vizében - Németországban még a csapvízben is.

Észrevették azt is, hogy bizonyos nem szteroid típusú gyulladásgátlók még ebben a csekély koncentrációban is rendellenességet okoznak például a halak uszonyainak fejlődésében. Nem hanyagolhatók el az előre nem látható, így kezelhetetlen kémiai átalakulások sem, amelyek a különböző szennyezők és módosult vegyületeik között lejátszódhatnak. A gyulladásgátlók mellett a sejtosztódást, tehát a rákos sejtek képződését is gátló citosztatikumok, antibiotikumok, hormonok, klórfenolok és a nehézfémek érdemelnek még különös figyelmet ebből a szempontból.

Az Európai Unió több veszélyesnek minősített vegyületcsaládnak meghatározását szabályozza, amelyek közé többek között a rovarirtók, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek tartoznak. Az elmúlt néhány év kutatási eredményeinek köszönhetően valószínű, hogy a közeljövőben ezek a vegyületcsaládok vízben maradható koncentrációinak szabályozása is megtörténik.
Bontott gyógyszerek

Az új kihívásra reagáltak a kutatók és a szennyvíztisztítással foglalkozó vállalatok is. A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén működő környezetkémiai kutatócsoport a nem szteroid gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartozó ketoprofennel végeztek kísérleteket. Ezt a gyógyszercsaládot enyhe és középsúlyos reumás-, izom-, fej-, fogfájás esetén alkalmazzák. A kutatók többek között az ózon és az ultraibolya sugárzás bontó hatásával próbálták lebontani a vegyületeket.

Más utat követtek a nyíregyházi székhelyű Nyírségvíz, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. szakemberei. Ők a mikrobiológiai módszereket választották a helyi főiskola kutatóinak közreműködésével. Megvizsgálták a nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapító hatóanyagok mikrobiális lebontási lehetőségeit, és azok beillesztését a modern, úgynevezett eleven iszapos szennyvíztisztítási technológiákba. A módszer lényege, hogy olyan mikrobákat juttatnak el a szennyvíztisztító műben keringetett szennyvízbe, amelyek képesek az adott vegyületcsoport lebontására.

Az előbb laboratóriumban, majd félüzemi méretekben elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroorganizmusokkal beoltott szennyvízben néhány nap alatt drasztikusan apadt a megcélzott vegyületek mennyisége. A folyamat végén azok koncentrációja annyira lecsökkent, hogy gyakorlatilag nem jelentenek veszély a felszíni vizek számára. Ráadásul - mint ez már a Levelek nevű község szennyvíztisztítójában végzett kísérletek után kiderült - az eljárás beilleszthető a hagyományos szennyvízkezelés technológiai folyamatába is.

MTI
2012. december 10., hétfő 10:09

 

sdfgsdzsdrzsrdtzs

sadfdsfhgdfhgdfg